[Ez a bejegyzés az előző blogomon kapott helyet, de mivel esély van rá, hogy hamarosan érkezik a következő része, ezért úgy éreztem itt a helye.]
Vannak dolgok, amiknek meg kell történniük. Ilyen volt számomra Loïc Nottet "újrafelfedezése" is a napokban. Az Eurovízió miatt újra feldobta a youtube algoritmus a 2015-ös Rhythm Inside című számát és emlékeztem, hogy nagyon szerettem anno. Így utánanéztem, azóta mi lett vele.
Kiderült, hogy 2017 március 31-én adta ki első albumát Selfocracy címmel illetve az ezen szereplő egyik számhoz készült hivatalos kisfilm is, ami a Vevo csatornájára került fel és ma 17 millió megtekintés körül tart, szóval meghallgattam...
Elsőre kicsit meglepett a 20 centis vízben táncoló srác látványa, de aztán jobban odafigyeltem a szövegre és ledöbbentem.
Yes with your million eyes you're watching me
You talk behind my back
You spy on me
So I scream and shout to make you leave
But you're still here, you keep judging me
With your million eyes
Jé, ez szól valamiről és nem egy rém egyszerű szerelmes dal, mint minden második! VÉGRE! Így megnéztem az egész albumát Spotify-on és csak annyit tudok mondani, hogy nagyon jól sikerült és komoly témákat boncolgat. Nehéz ezt elmagyarázni, így inkább idézek belőlük.
A Selfocracy és a Peculiar And Beautiful gyakorlatilag csak beszéd, keretet ad az egésznek.
So in our veins, it runs mud blood
We take all kinds of drug
It's our way to pretend
That we enjoy the life we've got
Sometimes it hurts to pray
To God and other saints
We've got mud blood
Én nem vagyok az az ember, aki ezzel sokat foglalkozik, mert nem nagyon van lehetőségem koncertekre járni, de Youtube-on főleg a fellépéseiből vannak videók, és hihetetlen, hogy majdnem teljesen hozza a stúdió minőséget.
Lezárásként egy feldolgozás tőle: Sia - Chandelier